A templom rövid leírása

   



                Református   templom 

A faluba látogatóknak feltétlenül érdemes megnézni 37 méter magas neoromán stílu­sú tornyával tekintélyt keltő református templomot. A régi templomok helyén és helyett 1815 és 1827 között épult a mai nagyobb templom, amelyhez 1872-ben ké­szült az impozáns torony. Az 1991-ben felújított templom nemes egyszerűségében is méltóság­teljesen magaslik környezete fölé fehér falaival, csúcsos tornyával, a falu nyugati részén a községháza és az iskolák szomszédságában.

A nyugatról északi irányba húzódó mély, kiszáradt folyómeder bizonyítja, hogy egykor vízzel volt határolva Zsáka felől. Az a falurész, ahol a szépen gondozott templom áll, a település régi rangja. Itt álltak a templom elődei évszázadokkal korábban.

Mint önálló református egy­házról csak 1650-tõl vannak hitelt érdemlő feljegyzéseink. Ekkor egy kicsiny kõtemplom állott itt, amelynek építési idejét nem ismerjük, ám valószínűsítjük középkori eredetét, mert ez idő tájt nem építettek új kőtemplomokat. 1678-1720 között pestisben kihaltak a község lakói,  török világ végi hadjáratok során a templom is rommá lett. Az újratelepülõ református lakók 1727-ben egy kis haranglábat állítottak fel és templomot építettek (esetleg a régit állították helyre)? Ezt a templomot hamar kinõtte a gyüle­kezet, ezért az engedélyek beszerzése után, 1771-ben hozzákezdtek a kibõvítéséhez. Errõl szól az emléktábla, amelyet a késõbbiek során a keleti bejárati oldalcsarnok falában helyeztek el.

A munkálatokat 1776-ra fejezték be. A harangláb helyett pedig 1787-88-ban különálló öt öl magas kõtornyot is építettek, amelyet 1794-ben villám sújtott, de a templom sem volt ezután hosszú életû. Teljesen új templom építését határozták el, melynek az alapkövét 1815 októberében helyezték el. „Szõke János furtai és Katona Mihály zsákai lelkészek, Pongrácz Imre furtai plé­bános, Szíjgyártó József furtai jegyzõ jelenlétében” A templomépítés 1827-re rendkívüli nehé­zségek között, de nagy odaadással és áldozatkészséggel fejezõdött be. Tervét Stamma Márton derecskei kõmûves készítette, hozzá a százhúszezer téglát maguk a hívek vetették ki még 1806-ban. Berendezését 1867-ben készítették. Az észak-déli tengelyû templom déli, homlokzat elõtti 37 méter magas neoromán stílusú tornyát 1872-ben építette fel a gyülekezet, miközben lebontották a régi tornyot. A 9x28 méteres belsõ térnek sík, vakolt mennyezete és 600 ülõhelye van. Orgonáját Frield Lipót építette 1891-ben tíz változattal. A szószékkel szemben látjuk az I. világháborús emléktáblát.

A templom északi vége félköríves záródású. Három harangja van, amelyeket Szlezák László öntött 1924-ben 594, 301 és 176 kg-os súlyokban Budapesten. Az egész furtai református egyház, s benne a templom történetét Csernák Béla református lelkész, aki 1902. január 24-én Ugocsáról került Furtára megírta és 1906-ban kinyomtatta. A több mint 90 évvel ezelõtt íródott kis könyvbõl alig néhány darab lelhetõ csak fel ma már a faluban. Ebbõl közlünk részleteket a furtai egyház századforduló elõtti történetére vonatkozóan.