Furtai Óvoda története

      Első írásos említés nagyon régre tekint vissza, egészen 1899. május 1-ig.Ekkor a község elől járói tárgyalták a kisded óvoda megépítését, illetve az építőmesterek munkadíjának kifizetését, így hozzáláttak az óvoda megépítéséhez, melynek helye ma is ugyan ott van a, Petőfi u.3 szám alatt. Egy csoportot tudtak kialakítani, amely 42 fő különböző korú gyermekekből állt. Elsősorban megőrző szerepe volt ekkor még az óvodának, nem voltak még programok. Nem volt még egész nap óvoda, a gyerekeknek ebédelni haza kellet menni és majd délután visszamenni. Az óvoda felszereltsége, berendezése szegényes volt, falusias jellegű. A mosdó egy lemez vályú volt, felette a több csappal ellátott víztartály, ezt reggelente a dajka telehordta vízzel, így volt lehetőség a mosakodásra, a wc az udvaron volt. Fűteni vaskályhával tudtak.

1916-ban már két óvónő és egy dajka látta el az óvodai munkát.

„1919. évi költségvetés tárgyalásának folyamán elhatároztatott a községi óvoda javítása, s e célra szükséges összeg is megadatik” áll a Furta Nagyközségi Iratban. Ekkor az óvoda kívül- belül megújult, új arcot kapott.

1955-ben már két csoportban működött az óvoda 66 férőhellyel és 79 gyerekkel, 120 %-os kihasználtsággal. 2 óvónővel, 2 dajkával, 2 szakáccsal működött ekkor az óvoda, reggel 7 00 órától délután 1700 óráig. A Járási , a helyi Tanács, a Vöröskereszt támogatásával kapott játékokat az óvoda és az otthon már nem használt játékokkal tevékenykedtek a gyerekek. Séták során gyűjtöttek természetes anyagokat ezekkel főzőcskéztek, barkácsoltak. Ekkor már egész napos volt az ellátás már az óvodában aludhattak, igaz szalmazsákon volt a déli pihenő.  Egy hosszú asztal volt, mellé volt pad rakva, 10 gyerek fért köréje. Márciustól-novemberig főztek az óvodában, a többi hónapban pedig otthonról lehetett hozni ennivalót, ekkor még tányért, poharat, kanalat is otthonról hoztak. 1960-ban tudtak evőeszközöket vásárolni. 1956-ban kiságyakat vásároltak, felszámolták a szalmazsákokat. 1954-ig a gyerekek nevelése keresztény szellemben történt, ezt követően pedig a szocialista, hazafias szellemű nevelést helyezték előtérbe.

A nevelőmunkát a „Rendtartás”(1951), mely az intézmények működéséhez adott szabályokat, majd 1957-től a „Nevelőmunka az óvodában” című kézikönyv határozta meg,: „Az óvoda Népköztársaságunk anya-és gyermekvédelmi rendszerének egyik láncszeme, köznevelési rendszerének legalsó fokú intézménye. Célja, hogy a szocializmust építő társadalom és a szocialista pedagógia követelményinek megfelelő gondozást és nevelést nyújtson 3-6 éves korú gyerekek számára.”

1960-tól a szülők egyre inkább bekapcsolódtak az óvoda életébe és Szülői Munkaközösséget alapítottak.

Az óvoda felügyeletét az 1960-as évektől havonta Járási felügyelő végezte. Az óvodában a közösségi élet, az iskolára való felkészítés, valamint a személyi és tárgyi feltételek megléte és minőségének ellenőrzése mellett az egészségügyi ellenőrzések is gyakoriak voltak. 1969-ben nyílt lehetőség az óvoda átalakítására, felújítására. A csoportszobákat szépítették, székeket, asztalokat, függönyöket vásároltak, cserépkályhát raktak. Az óvónőknek öltözőt alakítottak ki. Átalakították az udvart is, örökzöldeket, díszcserjéket, rózsákat ültettek. Fém mászókat, hintát, csúszdát, padokat helyeztek el az udvaron.

1970-ben Nagyközségi Közös Tanács |Zsáka, Furta, Darvas, Vekerd|községi tanácsai egyesültek, így az óvodák egy vezetőség alá kerültek, munkáltatói jogkörrel az Általános Iskolához tartozott 1981-ig.Az óvodákban, ebben az időszakban ugrásszerűen növekedtek a tárgyi és a személyi feltételek.

A gazdaság rohamos fejlődése következtében egyre több fiatal szülő talált munkahelyet a környező illetve a helyi munkalehetőségek közül. A infrastruktúra kiépítése, üzemek létrehozása következtében az óvoda szükségessége még fontosabbá vált, ezért 1981-ben az épülethez tartozó szolgálati lakások.

megszüntetésével ebédlőt, melegítő konyhát alakítottak ki. Korszerűsítették a mosdót, WC-ét, rákötötték a vezetékes vízhálózatra.

1981-ben szerkezeti változás következett be az óvodák életében.A Nagyközségi Közös Tanács óvodái (Zsáka I.-II.sz.,Furta, Darvas) összevonásra kerültek, „Önálló Óvodai Egység” néven működtek tovább.

1990-ben megszűnt Nagyközségi Közös Tanács, minden társközség önálló lett, a rendszerváltás az addig közös irányítás alatt álló települések számára meghozta az önállósulás lehetőségét, megszűnt az Önálló Óvodai Egység.

1991-ben Furta község Önkormányzata létrehozta az Általános Művelődési Központot, melynek tagintézménye lett az óvoda. Munkáltatói jogkörileg az általános iskolához|ÁMK igazgató| tartozott, de szakmailag teljes önállóságot élvezett.

1997-ben korszerűsítésre került a fűtés.

1999.szeptember 1-jén életbe lépett a Furtai Óvoda Helyi Nevelési Programja.

2004.szeptember 1-jén hatályba lépett az óvoda által kidolgozott Minőségirányítási Program.

2006-ban az előírt EU-szabványnak megfelelően, pályázati pénzből felújításra kerültek az óvoda udvarán található játékok.

2007-ben a Furtai Önkormányzat társulási megállapodást kötött Darvas Önkormányzatával, így iskolája és óvodája a Furtai ÁMK intézményei lettek.

2009-ben az Önkormányzati Minisztérium által támogatott az „óvodák és bölcsődék infrastrukturális fejlesztése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” című pályázat keretében az óvoda ismét megújult.

2010-ben a Furtai ÁMK tagintézményei lettek az Bakonszegi Óvoda és Iskolai is, a Bakonszeg Önkormányzatával kötött társulási megállapodás hatására.

2013.január 1-óta a Furtai ÁMK Furtai Óvodájaként működünk, fenntartónk a Furta-Darvas-Bakonszeg Mikrotérségi Köznevelési Intézményi Társulás Társulási Tanácsa.


Óvoda története