"Magyarországi és határon túli magyar közművelődési programok 2014. évi támogatására" elnevezésű pályázat
PRO-RENO-14-D-0113 "Családi szöszmötölő" című pályázat.
Támogató szerv neve: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
Támogatási összege: 300 000 Ft
Kedvezményezett neve: Furtai Általános Művelődési Központ
Kivitelezés ideje: 2014.08.01.-2015. 01.31.
Kivitelezés helye: Furtai Általános Művelődési Központ Juhász Erzsébet Művelődési Háza
Az élményalapú ismeretszerző programok hozzájárultak a település hagyományainak, az itt élők egykori életmódjának megismeréséhez, ez alapján a fiatalokban, a gyermekekben a települési identitás kialakításához. Segítették a múlt emlékeinek megbecsülését, a helyi gyűjtemény népszerűsítését, hozzájárultak a jövőbeni gyűjteménybővüléshez.
Reményeink szerint javult a generációk közötti együttműködés, a fiatalokban nő az idősebb generáció tisztelete, mint a régi nagy értékű tudás hordozói.
A közösen szerzett élmény, az együtt alkotás öröme a résztvevő családokban az összetartozás érzését növelte.
A megvalósításban együttműködő partnereink voltak:
Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu
Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ, Idősek Napközi Otthona, Furta
Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesület, Furta
1. „Furtai Morzsoló” (Kukorica – 2014. szeptember 13)
A kukorica az egész Kárpát-medencében 300 éve elterjedt jelentős kultúrnövény. Nemcsak takarmányozásra és étkezésre használták, hanem a növény egyéb részeit is széles körűen felhasználták: a csövet takaró levélből, a csuhéból különböző tárgyakat készítettek, a kóróból pedig annak idején a gyerekek maguk készítettek különböző játékokat. A kukoricadarából és – lisztből készült ételek napjainkban már kevéssé ismertek, de a település néhány lakói még el tudja készíteni ezeket.
Tevékenységek: kukoricamorzsolás, csuhébaba és kórójáték készítése, illetve kukoricaprósza és puliszka kóstolása
2. alkalom: „Furtai Fonó” (Kender – 2014. október 18.)
A kender az 1950-es évekig Biharban, így Furtán is általános rostnövény volt: ebből készültek házilag a különböző egyszerűbb viseleti darabok, háztartási textíliák. A kenderfeldolgozás számos lépésből álló folyamata közül a fonó annak idején társas esemény volt. A kenderfeldolgozás eszközei kivétel nélkül megtalálhatók a Furtai Helytörténeti Gyűjteményben, a Bihari Múzeum műtárgymásolatai pedig lehetőséget adnak a tárgyak használat közbeni megismerésére is.
Tevékenységek: kendertörés, gereblyés, fonalcsévélés „csüllővel”, motollálás, fonás, szövés szövőkereten és szövőszéken
3. alkalom: A Sárrét kincsei – A nád és a gyékény napja (2014. nov. 15.)
A bihari Sárrét vízjárta , mocsaras vidéke területén létrejött településeken nagy szerepet kaptak a vízinövények, elsősorban a nád és a gyékény. Ezekkel a növényekkel, felhasználási lehetőségeivel ismerkednek meg a résztvevők.
Tevékenységek: Gyékényjáték-készítés, gyékényszövés, nádsíp-készítés, nádtollal oklevélírás
4. alkalom: Mézelő délután – adventi foglalkozás (2014. dec. 15.)
Bihar területén ma is sokan foglalkoznak méhészkedéssel. Ennek az ősi mesterségnek hajdani és mai fogásaival ismerkednek meg a családok a furtai méhészek segítségével.
Tevékenységek: mézeskalács-sütés, -díszítés, méhviaszgyertya készítése
Képek a tovabin link-en