"Magyaroszági és határon túli magyar közművelődési programok 2014. évi támogatására" elnevezésű pályázat

PRO-RENO-14-D-0113 "Családi szöszmötölő" című pályázat.

Támogató szerv neve: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

Támogatási össszeg: 300 000 Ft

Kedvezményezett neve: Furtai Általános Művelődési Központ

Kivitelezés ideje: 2014.08.01.-2015. 01.31.

Kivitelezés helye: Furtai Általános Művelődési Központ Juhász Erzsébet Művelődési Háza

Az élményalapú ismeretszerző programok hozzájárultak a település hagyományainak, az itt élők egykori életmódjának megismeréséhez, ez alapján a fiatalokban, a gyermekekben a települési identitás kialakításához. Segítették a múlt emlékeinek megbecsülését, a helyi gyűjtemény népszerűsítését, hozzájárultak a jövőbeni gyűjteménybővüléshez.

Reményeink szerint javult a generációk közötti együttműködés, a fiatalokban nő az idősebb generáció tisztelete, mint a régi nagyértékű tudás hordozói.

A közösen szerzett élmény, az együttalkotás öröme a résztvevő családokban az összetartozás érzését növelte.

A megvalósításban együttműködő partnereink voltak:

Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu

Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ, Idősek Napközi Otthona, Furta

Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesület, Furta



1. „Furtai Morzsoló” (Kukorica – 2014. szeptember 13)

A kukorica az egész Kárpát-medencében 300 éve elterjedt jelentős kultúrnövény. Nemcsak takarmányozásra és étkezésre használták, hanem a növény egyéb részeit is széles körűen felhasználták: a csövet takaró levélből, a csuhéból különböző tárgyakat készítettek, a kóróból pedig annak idején a gyerekek maguk készítettek különböző játékokat. A kukoricadarából és – lisztből készült ételek napjainkban már kevéssé ismertek, de a település néhány lakói még el tudja készíteni ezeket.

Tevékenységek: kukoricamorzsolás, csuhébaba és kórójáték készítése, illetve kukoricaprósza és puliszka kóstolása

2. alkalom: „Furtai Fonó” (Kender – 2014. október 18.)

A kender az 1950-es évekig Biharban, így Furtán is általános rostnövény volt: ebből készültek házilag a különböző egyszerűbb viseleti darabok, háztartási textíliák. A kenderfeldolgozás számos lépésből álló folyamata közül a fonó annak idején társas esemény volt. A kenderfeldolgozás eszközei kivétel nélkül megtalálhatók a Furtai Helytörténeti Gyűjteményben, a Bihari Múzeum műtárgymásolatai pedig lehetőséget adnak a tárgyak használat közbeni megismerésére is.

Tevékenységek: kendertörés, gerebelés, fonalcsévélés „csűvülővel”, motollálás, fonás, szövés szövőkereten és szövőszéken

3. alkalom: A Sárrét kincsei – A nád és a gyékény napja (2014. nov. 15.)

A bihari Sárrét vízjárta , mocsaras vidéke területén létrejött településeken nagy szerepet kaptak a vízinövények, elsősorban a nád és a gyékény. Ezekkel a növényekkel, felhasználási lehetőségeivel ismerkednek meg a résztvevők.

Tevékenységek: Gyékényjáték-készítés, gyékényszövés, nádsíp-készítés, nádtollal oklevélírás

4. alkalom: Mézelő délután – adventi foglalkozás (2014. dec. 15.)

Bihar területén ma is sokan foglalkoznak méhészkedéssel. Ennek az ősi mesterségnek hajdani és mai fogásaival ismerkednek meg a családok a furtai méhészek segítségével.

Tevékenységek: mézeskalács-sütés, -díszítés, méhviaszgyertya készítése

Képek a tovabin link-en
http://goo.gl/photos/qfz5D6JgB9V5QBJGA